2010. május 28., péntek

A lélek nélküli test bomlása

A rothadás bakteriális folyamat. E. coli, Enterobacter, Enterococcus, stb. fajok, elsősorban a bélflórából kijutva kezdik meg a folyamatot. Gázok képződése, és a bőr jellegzetes elszíneződése (kékes, zöldes, gyakran bullózus formában) jelzi. A bőr alatti kötőszövet elválik a hámtól a gázképződés miatt. Kén-hidrogén, metán, hidrogén, szén-dioxid, valamint más, kellemetlen szagú zsírsavak és fehérjelebontási termékek keletkeznek. Viszonylag hamar elfogy az oxigén a szervezetben, ezért anaerob illetve vegyes légzésű flóra folytatja a lebontást. A Clostridium és Anthrax fajok jól érzik magukat ebben a szakaszban. A gombák ebben a szakaszban legfeljebb a bőrfelszínt képesek kolonizálni. Mikor már a lebontás első, "viharos" korszaka lezajlott, azaz csökken a lebontási termékek produkciója, a gombák is képesekké válnak a szervezet belső tereinek beszűrésére. A penészgombák még a csontokon is képesek megélni, így ők tekinthetők a rothadás befejezőinek.
Orvostörténetileg ide kívánkozik nagy jelentőségénél fogva, hogy először Semmelweis Ignác magyar orvos ismerte fel a gyermekágyi láz és a boncoló orvosok keze által terjesztett kórságok kapcsolatát, amit a holttestet kolonizáló rothasztó baktériumok okoztak.
Az emberi test lebomlása nagyon érdekes folyamat. A bomlás már a halál után 4 perccel megindul. Két nap után már látható jelei vannak a bomlásnak. Először a has jobb oldalán zöldes elszineződés jelenik meg, majd ez később az egész testre kiterjed. A folyamat a pseudomelanosis. A test bomlását számos tényező befolyásolja. A legfontosabb a hőmérséklet, a bomlásnak a 20-30 Celsius-fok a legkedvezőbb. De szerepet játszik a páratartalom is. A test, főleg a hasüreg felfúvódik, a koponya is felfúvódik, valamint a mellkas is. Az arc a felismerhetetlenségig felpuffad, eltorzul, a nyelv a szájüregből kilőkődik. Ez a bélbaktériumok eredménye, ugyanis a lebontás következtében gáz képződik, de ez élőben a bélgázzal eltávozik, a halottnál nincs bélgáztávozás (bár igaz, hogy leírtak már ilyen jelenséget, de mégis elég ritka). Majd, mikor a has már nem tud tovább puffadni, akkor egyszerűen kidurran, ezt tompa hang is jelzi. (Sírásók szokták is észlelni ezt a tompa hangot.) Ezalatt a szervek többsége már elfolyósodik a testben, az agy a füleken keresztül szokott eltávozni, mivel bomlékony szerv. Majd a lágyszövetek többsége elbomlik. Ha a test a szabadban bomlik, ez a folyamat 3-6 hónap alatt végbemegy, koporsóban egy év alatt következik be. De előfordulhat, hogy nem bomlik le. Ilyenkor vagy hullaviaszos -adipocere- átalakulás megy végbe, mely akkor alakul ki, ha a test sokáig nyirkos, vizes helyen van. (Leggyakrabban vizi-holttesteknél észlelték.) A zsírok reakcióba lépnek a Ca és Mg-ionokkal és a test elszappanosodik. A másik út a mumificatio. Ez magas hőmérsékleten, vagy éppenséggel fagypont alatti hőmérsékleten megy végbe, a test kiszárad, zsugorodnak a szövetek, vízvesztés megy végbe. A holttest 4-7 Celsius-fok alatt nem bomlik le. Ezt a hullahűtőkben is alkalmazzák. Viszont egy hét hűtés után ott is látható jele van a bomlásnak, hiába van hűtve a holttest. A test legkésőbb a koporsóban bomlik le, leggyorsabban a szabadban. A test bomlását állatok is elősegítik utóbbi helyen. Nagyobb ragadozók megcsonkítják a holttestet, jellegzetes a hangyák által okozott sérülés is. Madarak általában a szemeket szokták támadni. A legelterjedtebbek a legyek, és dögbogarak. A Calliphoridae fajok, Sarcophagidae fajok szoktak előfordulni. Egy légy a holttesten kb. 14 nap alatt fejlődik ki.